HIDROGÉNEZŐ REAKTOROK

A hidrogénezési reakció általában háromfázisú szuszpenziót foglal magában - a folyékony olajat.a szilárd katalizátort zagyfázisban és a hidrogénbuborékokat gázfázisként. Mivel számos fázishatár létezik, a tömegátadás és különösen a hidrogén diszperzió nagyon fontos tényező. A reaktorban alkalmazott keverőrendszer nagymértékben befolyásolja a gáz-folyadék átvitel tömegátadási tényezőjét.

A jelenleg használt keverőrendszerek két nagy típusra oszthatók

1. Kevert tartályos (külső) hurokreaktorok

2. Kevert edények

Ezek általában szakaszos „zsákutca” (azaz nincs hidrogén-visszavezetés) reaktorok.
A múltban gyakran használtak recirkulációs reaktorokat, ahol a hidrogént a reaktoron kívül recirkuláltatták. Ezt a típust már nem használják széles körben.
A fő különbségek a zsákutcás keverésű reaktorok között általában az, hogy milyen típusú járókereket használnak, és hogyan javítják a hidrogén elszívódását a fejtérből.

A fő típusok a következő kategóriákba sorolhatók:

• Lapos lapátú turbina járókerék (Rushton):

Ez a leggyakrabban használt járókerék típus. Általában 6 pengéje van, bár ez a szám változhat - egy forgó tengelyen lévő tárcsához csavarozva. Radiális áramlási mintákat generál. A hidrogén permetező gyakran a járókerék alatti gyűrű. Valószínűleg ez a leggyakoribb járókerék az étolaj-reaktorokban (különösen a régebbiekben), de semmiképpen sem ideális a hidrogénnek az olajban való diszpergálására.

• CD-6/BT-6 járókerék (Chemineer):

Ez az előző járókerék javulása magasabb tömegátviteli együtthatóval és alacsonyabb kavitációs valószínűséggel. Lentebb található néhány információ a CD-6-ról és a BT-6-ról a Chemineer webhelyéről.

• Axiális járókerék (Lightnin):

Míg az előző két járókerék radiális keverési mintázatú, axiális keverési mintát a Lightnin A315 (lefelé) és A340 (felfelé) szivattyúzó járókerekei adnak. A gyártók azt állítják, hogy ennek jobb a hidrogén indukciója a fejtérből, és jobb hidrogén diszperziót biztosít a reaktor alsó felében.